2010. július 21., szerda

Égi vándorok

Szeretek az égre nézni. Érezni az arányainkat. Tudni, hol a helyem az Univerzumban…Kavargó arányok - Óbuda, 2010. július 13.Félnövőben - Óbuda, 2010. július 18. Nem kicsinek érzem magam, hanem a Nagy Egész egy kis részének.

9 megjegyzés:

  1. Én bizony kicsinek érzem magam. Szeretem nézni a felhőket, az amorf formájukban látni valami érdekeset. Viszont van amikor félelmetesnek érzem. Éjjel ha van felhő az égen, és mellette látszanak a csillagok, a távolságok, a nagyságok, kicsiségek sokkal jobban kirajzolódnak.

    VálaszTörlés
  2. De szépek! :) Igen, én is kicsinek érzem magam, ha belegondolok hogy mekkora is a világegyetem... De egyúttal, még a napi gondok is eltörpülnek, ha ebbe a "nagy dologba" beleképzelem azt, hogy mekkorák is vagyunk mi ebben. :)
    Az első fotóról egyébként valamiért egyből egy dal ugrott be. Bár elég melankólikus zene, de én nagyon szeretem: Zorántól a Kell ott fenn egy ország c. szám.

    VálaszTörlés
  3. Monumentális képek, főleg az első tetszik.

    VálaszTörlés
  4. Nekem, -nagy égnézőnek-, igazán csodás, lenyűgöző képek. Én úgy gondolom, ahogy Te is írod: mindennek része vagyok, s mindez a részem. Megkerestem, erről az érzetről mit is ír József Attila:
    "Fák közt,
    virág közt
    ülök egy padon.
    Kotyogok, mint elhagyott csolnak,
    sok lágy levegő locsolgat -
    a szabadság nagy csendjét hallgatom.
    S valami furcsa módon
    nyitott szemmel érzem,
    hogy testként folytatódom
    a külső világban -
    nem a fűben, a fákban,
    hanem az egészben."

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm mindenkinek!
    Feri, ezt én is szeretem az éjszakai égboltban.
    Ildinyó, örülök, hogy erre vetődtél. Zsolt, gondoltam ;) Kati, köszönöm a szép sorokat!

    VálaszTörlés
  6. Mindkettő kedvenc :)
    A tágasság a végtelen látványa felszabadító érzés... !

    VálaszTörlés
  7. Ezért szeretek alá állni :) Köszönöm!

    VálaszTörlés
  8. Hát pedig nagyon picik vagyunk. Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy tisztelni kell a természetet. Mert ha egyszer megharagszik, jaj nekünk!

    VálaszTörlés
  9. Hú igen! Szép gondolat! Hol is a helyünk?
    Sokszor eszembe jut, hogyan is állunk a természettel, mikor politikusok bölcselkedőn nyilatkozgatnak arról, hogy tönkretettük a Földet.Nos NEM tettük tönkre a Földet, mi emberek nem tudjuk tönkretenni a Földet, bármennyire is igyekszünk. Saját magunkat és élhető környezetünket, amit a Föld eddig nyújtott, azt tettük tönkre. A Föld majd egyszer megrázza magát és kész. Volt-nincs eddigi élet. Majd lesz új vendég rajta.

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails