Régről és kevésbé régről, Esztergomból

Mások jóvoltából, s hogy miért, az is mindjárt kiderül. Például a nagy álló kép a rokonok házasulási szándékának köszönhető.. Ebből ki is derül, hogy a kép még a hónap elejei kiruccanás terméke. Az ifjú vőlegény nem a mi köreinkhez tartozott, viszont tetszett, ahogy szemléli friss felesége egrecíroztatást a fotós által. Gyöngyi fején találhatta a szöget, mikor nagy lesipuskásnak minősített.

Rá majd két hétre a XVII. Fotóbiennáléra mentünk (már megint) Gyöngyivel és Blogdog, alias Dozvald János művész úrral. Ők a MAOE Fotótagozatának képét viselték, én meg egyrészt szórakozásból, másrészt a Kísérleti Adás tudósítójaként, harmadrészt meg mert szeretem a társaságukat. Ahogy baktattunk a Szent István térről a Bazilika felé Dozi is meg Gyöngyi is egyöntetűen hívta fel a figyelmemet a sajátos fényképezési pózba merevedett hölgyre, mivel gép csak nálam volt. Gyöngyi a tengernyi díjjal volt terhelve, druszám meg a váltás cipővel. Viszont én nem figyeltem, mert annak a taglalásába voltam elmerülve, hogy miért kell hangszórókat rögzíteni a bazilika keleti nagykapuja mellé. Később aztán, már a trójai faló betuszkolásának helyén vártunk a sajátjaink betolására, mikor Gyöngyi jelezte Markovics művész úr érkeztét. (Markovics Ferenc a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnökségi tagja. Alkotó munkássága mellett a közösségi is elismerésre méltó. Neki köszönhető például a Szövetség 50. jubileumára kiadott nagy könyv. A szerkesztési feladat ma sem tűnik egy embert kívánónak a számomra. A MAOE-ben is tag, nagy tisztelettel fogadom minden találkozásunkkor az üdvözléseit.) Olyan emberi látvány volt, ahogy tétován lépdelt lefelé a Rondella Galériához lejtő, köves úton.
Az utolsó képet e két remek művész embernek köszönhetem. A maró tintájú író, ahogy elmélyülten figyeli a mondandót és az emberi gesztikulációt. Kicsit messzebb voltak a kelleténél egymástól. Próbáltam hátrébb lépni a 70-210 miatt, de majdnem átestem a harangok valamelyikén, így maradt a távolságtartás. Később a digilabban összébb hoztam őket, tiszteletem jeléül is, meg a kép kedvéért… is.