2010. május 13., csütörtök

Szokásrabságok

Időkerék – Budapest, 2007 (három kép montázsa) Időalagút – Budapest, 2005 
Megfigyelted már magadon? Mész a metróból felfelé. Az aluljáró szintből kisebb mozgólépcsőn is felmehetsz. Ha látod, hogy működik, és lusta vagy lépcsőt mászni, felé veszed az utad. Ha azt látod, hogy valaki rálépett előtted, ám a lépcső nem indult el, ösztönösen a lépcső felé indulsz. (Ha jelzik, hogy nem működik, nincs választásod.) És azt megfigyelted, ha gyanútlanul rálépsz az éppen álló lépcsőre és az nem indul el, ahogy szokott, milyen hülyén érzed magad egy pillanat alatt? Úgy lépdelsz felfelé, hogy nem érzed magad biztonságban, minden  mozdulatodat megfontolod, és bánod, hogy az első meglepetés után nem léptél vissza a hagyományos felé. Ha az ingatagnak szokott talaj megállapodik, miért érezzük magunkat egyből kiszolgáltatottnak? És ha a szilárd lépcső indulna meg felfelé veled teljesen váratlanul? Hagynád-e magad sodortatni, vagy rémülten ugranál vissza a biztos talajra, még ha tudod, hogy sehová sem visz?
Az életben ugyanígy van. Ha olyan útra lépsz, amitől az várható, hogy visz magával, és mégsem úgy történik, elbizonytalanodsz. El kell indulnod a magad erejéből, de résen is kell lenned, ha mégis indul, hová visz, és hogyan? Ha meg a szilárdnak hitt talaj indul meg alattad? Vállalod-e a kihívást, hogy változtatnod kell, pedig az eredmény bizonytalan is lehet, vagy visszalépsz a szilárd alapokra, mert a szokásaid rabjaként inkább a melletted elsuhanó időt nézed a vélt, ám álságos biztonságból…
Lépcsőzetes fény – Budapest, 2005

18 megjegyzés:

  1. Mit választok? Egy sas természetéhez méltón: repülök. :)

    Az alsó kép zseniálisan jó!

    VálaszTörlés
  2. Ilyen kék szemekkel (legalábbis annak látszik) sasnak lenni... ez ám a művészet :) Köszönöm!

    VálaszTörlés
  3. Mielőtt még körbe röhögnél, csak megnéztem nagyobban az arcrészletedet. Nem kék :) Bocs. Még szerencse, hogy a repülés nem szem függő :)

    VálaszTörlés
  4. Bakker ez a poszt most rólam szól. De, hát te tudod jól. :)

    VálaszTörlés
  5. méghogy ismerem! a mozgólépcsös esetet is és hát ugye az átvitt értelmit is. nekem addig nagyon nehéz, amíg végre saját magammal dülöre jutok., de gondolom ezzel sem vagyok egyedül:-)

    VálaszTörlés
  6. Ismét remek gondolatok János :o) milyen jó, hogy van ez a blogod, csak ismételni tudom magam :o)
    A képek közül most legkedvesebb az utolós majd az első és a középső :o)
    Gratulálok és várom a következő bejegyzésed,
    Kristina

    VálaszTörlés
  7. Nagyon magvas gondolatok, azt hiszem ezt szinte mindenki érezheti úgy, mintha neki írtad volna. :)
    Az utolsó kép, az mindent visz! Hasonlóval én is próbálkoztam régebben.

    VálaszTörlés
  8. A gondolatok érdekesek és figyelemre méltóak. Nekem a kedvencem a lépcsős fotó!

    VálaszTörlés
  9. Ahogy korosodik az ember egyre több képet lát, és egyre ritkábban lát valami újszerűt. Olyan képet aminek látványa megfogja a szemlélőt. De ma jó napom van, mert látom a Lépcsőzetes fényedet, és nagyon tetszik.:)

    VálaszTörlés
  10. Nagyon jó. S legközelebb szólhat a poszt az alagútban megálló szerelvényről. Ha már BKV:-)

    VálaszTörlés
  11. Az Időalagút is nagyon tetszik, a Lépcsőzetes fény meg még inkább. Nagyon klassz! Voltak nekem is ilyen próbálkozásaim, készültek hasonló képek csakúgy mint viKINGnek és a "folytatni való" listán van a téma továbbra is. :) Az írás is szép hozzá...

    VálaszTörlés
  12. Micsoda elmélkedés, micsoda elmélkedés! És micsoda fotók! Az alsó különösen nagyon tetszik! Hmmm... nagyon elgondolkodtató...
    Nem is tudom... Én szeretem nagyon a biztos talajt (is), bár egyre inkább azt veszem észre magamon (ahogy öregszem, hi-hi-hi), hogy időnként mostmár azért bátrabban bevállalok (vállalnék) egy-egy mozgólépcsőt is... :))

    VálaszTörlés
  13. Zotyókám, Rólad is, de szerintem majdnem mindenkiről...
    Hamburgfoto, Te biztos tudod miről van szó...
    Kristina, ha ennyit írsz, nem lehet véletlen :)
    Laci, ahogy elnézem, nem vagy egyedül :)
    Feri, örülök a jó napodnak, legyen az a mai is, meg a többi...
    Attila, köszi az ötletet!
    Zsuzsi, elő velük :)
    Ildinyó, minél többet!!!

    Köszönöm a véleményeiteket!

    VálaszTörlés
  14. húú--komolyan elgondolkodtattak soraid...
    az alsó képed pedig remekmű...

    VálaszTörlés
  15. Zsolt! Ne haragudj, nem szándékosan nem szóltam külön Neked, egyszerűen átsiklottam felette. Talán a Zotyónak fűzött válaszom kapcsolódhat is a Te véleményedhez. Abban meg biztos voltam, Neked a lépcső fog bejönni :)
    Köszönöm Neked is és jazza-nak is!

    VálaszTörlés
  16. Szerintem egy értékelhető volt eddig közöttük azt majd előkeresem valamikor, a többit nem véletlenül nem mutogatom :)

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails