Retrográf kalendárium

A cím nem véletlen. Idei utolsó bejegyzésemben vissza szeretnék tekinteni erre a mozgalmas évre, kimaradt képeken keresztül.

Január
Február 1-i bejegyzésemből képszerkesztési okok miatt kimaradt ez a kép. Azután meg nem volt rá alkalom. Lehet, hogy csak ez az egy miatt hoztam össze ezt a bejegyzést, mert BlogDozValdgyok Atyai Barátom javasolta, fotózzak minél több hóesést?

Február
Arra gondoltam, addigra már elege volt sokaknak a hóból, de nagyon szöveget sem találtam hozzá, vagy apropót, lemaradt.
Én voltam jobb helyen, a fotós utána fújt is egy kicsit, de nem álltam elé :) (Elég, ha nekem megvan így.)

Március
A fenébe, még mindig hó… A frissen átadott Harrer Pál (Óbuda első polgármestere) szobor akadt a szemembe “Az én Óbudám” fotópályázat zsűrizésére menet. Már szemezgettem vele, de így tetszik a legjobban. A március azonban elég pörgős hónap volt, valahogy kimaradt ez a kép is.

Április
  Az a hónap annyi minden másról szólt, sehogy sem fért sehová…

Május
Eddig eléggé lokálpatriotikusan hat ez a visszaemlékezés, de garantálom, hogy – némi kitérő ellenére – továbbra sem lesz másképp. A május az első hónap volt az évben, mikor messzebbre is kimozdultam. Pacsmagi összeállításaimból (+júniusban az Elmaradás) nem is tudom, miért hagytam ki ezt a képet…

Június
Egész addig nagyon szerettem ezt a képet, amíg rá majd egy héttel szerencsém nem lett egy másik, majdnem ugyanitt készülthez, ami aztán fel is került egy júliusi bejegyzésbe.

Július Valamelyik kedves gasztroblogger leányzónál szaladtam bele a Vágó-féle parajkrém levesbe, ami nagyon megtetszett. Vállalkoztam is, hogy összecsapok egyet, aminek a nőcik nagyon örültek. Én aztán már  kevésbé, mert például júliusban nem kaptam körtét, pedig Pityu azt ír elő. Ezen persze nem kedvetlenedtem el. Almát, őszibarackot igen és garantálhatom, hogy nagyon dögös lett velük (szerintem jobb is). Már nem tudom, pontosan hogyan készült. Azt tudom, hogy fokhagyma tuti több volt benne, mint amit a Pista előírt, de nálam konyak is került bele, meg irdatlan sok tejszín. ( A leves alatt meg kazalnyi, szélesre reszelt füstölt sajt.) Azt hittem megjegyzem a receptet, így nem írtam le, de már egy hét múlva nem emlékeztem a mennyiségekre, így kimaradt a bejegyzés, pedig még fotó is készült ebből a célból. Igaz nem olyan, amit szeretettem volna, a lányom éhesebb volt, vagy kíváncsibb, mire kijöttem a géppel, már kézzel összetörte a pirítós karikákat, pedig egészben akartam ráültetni. (Lehet, hogy ezért ment a kedvem el a poszttól?)
Azt azonban elkönyveltem, hogy csapnivaló gasztroblogger lennék, meg is hagyom az aranyos hölgyeknek a kommunikáció ezen területét. Minden elismerésem az alaposságuk miatt. Ellenben gondolkodom egy agglegényeknek, vagy szinglipasiknak szóló ilyesmin, Kicsorbult Fakanál címen. Legyen rá időm jövőre…

Augusztus
Fény- és expozíciós tanulmánynak készült ez a kép az Újpesti Fő tér István úti frontján. Elég kemény, kora délutáni fényben. Csupán azt akartam demonstrálni, hogy HDR eljárás nélkül is lehet nagy kontrasztviszonyokat kiegyenlíteni, jó RAW konverterrel és -technikával. Valószínűleg lusta voltam megírni hozzá a szöveget…

Szeptember Minden reggel az első dolgom, kimenni az erkélyre, megnézni az időt. Ez nyáron néha elég érdekes, mert olyankor egy szál mosolyban alszom, és erről hajlamos vagyok megfeledkezni. De még nem volt baleset a felüljárón. (No igen, nem vagyok egy Bel Ami :)
Lehet, hogy érdemes lenne minden reggelt megörökíteni, mert nem emlékszem egyformákra. Valami mindig más, ha csak egy kicsit is. És akkor hol vannak a viharok, az esték és a havak? Az idei népes termésből talán ezt szeretem a legjobban. Talán azért, mert az első a Mátyás-templom renoválásának befejezése után.

Október
Október… Két bejegyzésre futotta. Még nem volt itt a tél, de már betakart a hó. Pedig talán a legtermékenyebb hónapom volt fotó szempontból is. Ezt persze Fecónak is köszönhetem, mert tele volt tanulás- és terepvággyal. Csak mindent feldolgozni nem nagyon volt időm. Ezt a képet nagyon szeretem. A Fő tér egyik renoválásra váló kapuja a háttér. Az egésznek olyan elmúlásderemény hangulata van számomra…

November
November elején kicsit kiengedtem. Két napra elbújtunk Fecóval a Mátrában és a Bükkben. Pár képet láthattatok a szarvaskői reggelről is, amik ezen az úton készültek.  Még sok feldolgozatlan kép van abból az időszakból, de valahogy ezt szeretem a legjobban… Talán azért, mert nagyon megkínlódtam a megfelelő nézőponttal a szúrós, de annál sűrűbb aljnövényzetben.

December 
Az év utolsó hónapja a G12 jegyében telt. (Persze az Ünnepváráséban is, úgy 20-a után.) Ennek az öreg tesó örülhetett is, mert kicsit kímélőre lett fogva. Tegnap is elég reumásan nyekergett a Szurdokban. Ezt a hónapot nem visszatekintéssel, elmaradt képpel szeretném illusztrálni, hanem egy ma, frissen, egyik kedvenc helyemen, az  Isten Virágoskertjében készülttel
Még a Szilveszter hátra van…
Töltsétek vidáman, akikkel jól érzitek magatokat!
Kedves Barátaim! Boldog Újévet, továbbra is szép fényeket, homogén háttereket, jobbnál-jobb képeket, verseket, írásokat és ételeket!