Újra kint!

Már reggel akartam menni. Olyan mehetnékem volt, hogy félháromkor már kukorékoltam. Aztán a Faháznál az időre várva az eső jött meg. Nekem meg a kedvetlenségem. Mérgemben kimentem dolgozni, hogy aztán meg besüssön a derű a szobámba. Hamar össze is csaptam, amit kellett.
Sipirc haza ebédeni, aztán nyomás ki a reggelre tervezett helyszínre! Gyors telefon egy Kedves Ismerősnek, nincs-e kedve andalogni ebben az ajándékidőben. Ő is annak tekintette.

Tavasz az őszben, több síkon. Beszélgettünk komolytalan és kissé komolyabb dolgokról. Fotózgattam is, szinte különös is volt. Az idén alig tettem ezt magamnak. Nem nagy vaszisztdaszok, csak egy szokatlanul szép novemberi nap fényemlékei.

Jól jött egy kicsit megmozgatni berozsdált exponáló gömbcsuklóimat. Jól esett "csakúgy" andalogni egy olyan ember mellett, aki mellett sok minden jól esik. Kicsit talán világot is váltottunk, de csak egy egész picit...