2010. december 22., szerda

Karácsonyi mese még Mikulásról

Hol volt nem az egyszer, egy régi, ám felületes ismerősöm megkeresett az idén azzal az elképesztő kéréssel, hogy okítsam Neki a fotografálás magasabb szintjét. Mivel nem pusziért kérte, én meg éppen a templomi egér kaszthoz tartoztam, ráálltam, mondván magamban, majd meglássuk, mint vak a pengőt.
A fejtágító órák és az egyre szaporodó terepgyakorlatok során aztán az okító-okított nexus szépen, lassan barátsággá metamorfolizálódott. Biztos azért, mert egyikünk sem egy könnyű eset a külvilág számára, és a folt előbb-utább megleli a magának való zsákot, vagy nadrágülepet.
A gyakori együttlétek során, a másik lelkébe való belepislogás mellett óhatatlanul óvatos szemhunyásokat is lehet vetni a másik családi milliőjébe.
Így került szóba a fásan kongó Faragó családi név mellett Fecónak a szépen csengő Kincső néven megkeresztelt négyéves leánykája. Annak az okán elsősorban, hogy időnként elkaparintja tőle a levedlett 20D-t és ösztönből remek képeket lődöz vele. (Holott, gondoltam magamban, meg se nagyon tudja tartani…) Azonban ez rendre visszatérő téma maradt, amit nagy hümmögve igyekeztem is gyorsan odébb terelni. Ennyit még tanultam a taszári juhásztól a birkapörkölt készítésének nemes tudománya mellé.
A mikulási hétvége előtti agypumpáláskor elütöttem a hétvégi terepezést. Szombaton dolgom volt, vasárnap meg ki akartam menni a ferencvárosi börzére. Neki sem lett volna jó, talán a szombat, de vasárnapra programja volt a Kincsével, a Vasúttörténeti Park Mikulás rendezvényére. Nosztalgiavonat oda-vissza, csinnadratta a Parkban, zsákbanfutás, miegyebek. No, most megnézem magamnak azt a gyerekfotóst! – mondtam magamban. Beajánlkoztam társnak, orvul arra hivatkozva, hogy majd fotózom őket. A csali bevált. Közben Fecónak is dolga akadt a börzén, így ott találkoztunk azon a vasárnap reggelen. Bent meg azt vettem észre, hogy az én  barátom olcsó, de jó minőségű kis kompaktokat vizslat, a kicsi lány meg nagy izgalommal figyeli az eseményeket. Kincsőnek keresett gépet. Hinnye, gondoltam, ez tényleg komoly lehet. Beszálltam tehát én is a játszmába és a két lehetőség közül ki is választottuk a jobbikat, egy jó állapotú IXUS 85IS személyében. Mivel az árus régi ismerősöm volt, még kis kedvezményt is kisíboltunk, amiből kártyára is futotta.
Mikor túl voltunk minden elintézni valón, megittam az áldomást az Ő helyükben is a vásárra. Fecó vezetett, a leány meg ugye…
A Leány? Rávetette magát a gépre, miután az apja beállított rajta minden alapot, és leformázta a kártyát. Két pillanat alatt átlátta, mikhez kell nyúlnia és már csattogott is, majd boldog izgalommal nézegette vissza a keresőn a képeit. Állam hangosan koppant, amikor kitörölte a nem jónak ítélt felvételeket. No János, mondtam magamnak, sosem lehet elég korán elkezdeni. Mire a vonatra kerültünk, szinte mindent tudott, ami neki kellett a kis vakarékról. Egészen megrendültem, a lányomon láttam ekkora örömöt, amikor két éve megkapta ugyanezt a gépet Karácsonyra. Csak Ő akkor 20 éves volt…
Képöröm - Budapest, 2010. december 5. Az enyém! - Budapest, 2010. december 5. Az estére várva - Óbuda, 2010. december 21.
A Parkból csendben elosontam, a vásári zsibhangulat nem nekem való. Sok örömet kívántam a kislánynak első fényképezőgépéhez.
Az idei utolsó szeánszunk az Este előtt egy héttel volt. Természetesen megtörténtek a kölcsönös miegyebek. Barátom ajándékain egy vidám hóember csücsült. Kincső készítette nekem és küldte el az Apjával. Egészen meghatódtam, én nem is gondoltam semmire Vele kapcsolatban. Azóta azonban ott várja a már előre begyűjtött ajándékok között, az Apjától kapott két csomagon az Estét, hogy azoknak a tartalmát is megismerjem az Ő kis szíve mellett. Kicsi Kincső, legyen az én ajándékom Karácsonyra ez a bejegyzés Neked!

Boldog Karácsonyt Nektek is Kedves Barátaim Mind, akik kísérgettük egymás blogkalandozásait egész évben. Sok jó, meleg érzés járja át a szíveteket a Legszebb Ünnep Estéjén!

16 megjegyzés:

  1. aranyos bejegyzés :-)
    az első képen a kislány boldog arca valami csuda :-)
    Boldog Karácsonyt Neked is!

    VálaszTörlés
  2. Az első kép tényleg tiszta öröm.
    Boldog Karácsonyt!

    VálaszTörlés
  3. valóban kedves bejegyzés,nem csak az ünnepi hangulata miatt...kíváncsi lennék a kis gyerkőcszemmel készült képi megogalmazásokra... (talán, ha ilyen korátmeghazuttoló ügyes csöpp, hamarosan hozzánk hasonlóan blogra veti történeteit:)...
    boldog karácsonyt néked is...

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó valakit örvendeni látni, és ez az első képen teljesül. Sok sikert kívánok a kislánynak a továbbiakban, maradjon meg mindig a fotózás iránti szeretete.
    Neked is Kellemes Ünnepeket és rengeteg jó képet az új évben!

    VálaszTörlés
  5. Örülök, hogy lesz utánpótlás és hogy még vannak akik tudnak lelkesedni, tanulni, s örömmel fotózni. :)
    Boldog Karácsonyt Neked is János!

    VálaszTörlés
  6. Tegnap éjjel vettem észre, hogy este feltöltötted ezt az írást. Felkeltettem a félálomban lévő manót, és felolvastam neki. Ragyogott! Amikor a fotókat meglátta, akkor már nagyon boldog volt. Nem tudom, hogy egy 4 éves forma kismanó mit fog fel abból, hogy valaki ír róla és hogy mi jön át neki a hogyanból... de az biztos, hogy Kincsőnek sikerült boldogságot lopnod a szívébe! Köszönöm!

    VálaszTörlés
  7. Még egy-két gondolat, ami a képeket nézegetve jut eszembe: Kincső kezdett el a fényképezőért nyúzni a börzén. Miután már jó fél éve tette ugyanezt, hogy elérje, hogy saját fényképezője legyen, kapott az alkalmon a kis ebadta.. :)

    Nem bántam meg a vételt, bebizonyosodott, hogy hibátlan kis ékszerdobozt szereztünk be neki. Azóta is napi használatban van Kincső kezében. Esténként érdekes foglalatosság a kártyáját átböngészni, és visszanézni, hogy mit lát a gyerekszem. Gondolkodom is, hogy nyitok egy külön kis oldalt a fényképeinek a honlapomon belül. Itt a post mellett a nevemre kattintva, egyébként az első képei közül meg lehet nézni párat.

    VálaszTörlés
  8. Neked is boldog Karácsonyt János és kösz a bejegyzést tündéri :o)

    VálaszTörlés
  9. A gyermekek öröme a mi legnagyobb örömünk, Feri! Rég írtam ilyen jó érzéssel posztot, mint ezt...
    Köszönöm Mindenki véleményét és jókívánságát!

    VálaszTörlés
  10. Én is boldog karácsonyt kívánok Neked, János! Gondolom, hogy a Világ Világosságának születése kiemelt ünnep egy fotós életében. Kívánom Neked, hogy minél többször éld át a rácsodálkozás gyermeki örömét, ha lehet, sokszor egy tényfékező géppel a kezedben...

    VálaszTörlés
  11. De jó kis sztori! :) Jó volt olvasni. Kellemes Karácsonyt innen is!!

    VálaszTörlés
  12. Kedves Tibor! Örülök, hogy egymásra találtunk! Igen, jól gondolod, de nemcsak ezért. A Világ Világossága más tekintetben is fontos szerepe az életemnek. Nagyon köszönöm...
    Adjon Neked Minden Világok Világossága még sok ihletet... Emelkedett Karácsonyt!

    Köszönöm Zsolt, legyen szép az Ünnepetek!

    VálaszTörlés
  13. A gyerekeket nem lehet überelni!
    Az ő őszinte tiszta örömüket mindig jó látni!
    Bolodg Karácsonyt! :)

    VálaszTörlés
  14. Láttam már ilyet! Ne tévesszen meg senkit az, hogy még csak négy éves! Aki nagyon szilárd elhatározással érkezett, az hamar megtalálja a saját útját!
    Hát ez nem hangzott valami "keresztényiesen", de ha jobban belegondolunk, akkor mégiscsak az! Boldog, békés és szent karácsonyt Nektek!

    VálaszTörlés
  15. Tiszta Karácsonyi ének! :D Tényleg nagyon kedves történet, és édes kicsi lány! :) Egyébként a gyerekeket tényleg nem lehet "becsapni", ők a "morcosnak tűnő külső" mögött is meglátják a valódi kedvességet... ;)
    Amúgy meg a hozzáértés miért? Szerintem a mostani generációnak már a génjeiben van, hogy értsenek a kütyükhöz. Kicsi fiam alig múlt 2 éves, amikor már a telefonomon simán nyomkodta a videót. Elindít-megállít, hangosít-halkít, persze tudatosan. :) Ilyen világba születnek, ők csak alkalmazkodnak. :)
    Remélem szépen telt az ünnep!? :)

    VálaszTörlés
  16. Igen Gyöngyi, így van! Szilárd, nagyon is úgy hangzott!!! Aranyos vagy Ildinyó, köszönöm, szépen. Remélem, Neked is, bár ebben biztos vagyok :)

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails