Szeretek az égre nézni. Érezni az arányainkat. Tudni, hol a helyem az Univerzumban… Nem kicsinek érzem magam, hanem a Nagy Egész egy kis részének.
-
Szeretek az égre nézni. Érezni az arányainkat. Tudni, hol a helyem az Univerzumban… Nem kicsinek érzem magam, hanem a Nagy Egész egy kis részének.
Én bizony kicsinek érzem magam. Szeretem nézni a felhőket, az amorf formájukban látni valami érdekeset. Viszont van amikor félelmetesnek érzem. Éjjel ha van felhő az égen, és mellette látszanak a csillagok, a távolságok, a nagyságok, kicsiségek sokkal jobban kirajzolódnak.
VálaszTörlésDe szépek! :) Igen, én is kicsinek érzem magam, ha belegondolok hogy mekkora is a világegyetem... De egyúttal, még a napi gondok is eltörpülnek, ha ebbe a "nagy dologba" beleképzelem azt, hogy mekkorák is vagyunk mi ebben. :)
VálaszTörlésAz első fotóról egyébként valamiért egyből egy dal ugrott be. Bár elég melankólikus zene, de én nagyon szeretem: Zorántól a Kell ott fenn egy ország c. szám.
Monumentális képek, főleg az első tetszik.
VálaszTörlésNekem, -nagy égnézőnek-, igazán csodás, lenyűgöző képek. Én úgy gondolom, ahogy Te is írod: mindennek része vagyok, s mindez a részem. Megkerestem, erről az érzetről mit is ír József Attila:
VálaszTörlés"Fák közt,
virág közt
ülök egy padon.
Kotyogok, mint elhagyott csolnak,
sok lágy levegő locsolgat -
a szabadság nagy csendjét hallgatom.
S valami furcsa módon
nyitott szemmel érzem,
hogy testként folytatódom
a külső világban -
nem a fűben, a fákban,
hanem az egészben."
Köszönöm mindenkinek!
VálaszTörlésFeri, ezt én is szeretem az éjszakai égboltban.
Ildinyó, örülök, hogy erre vetődtél. Zsolt, gondoltam ;) Kati, köszönöm a szép sorokat!
Mindkettő kedvenc :)
VálaszTörlésA tágasság a végtelen látványa felszabadító érzés... !
Ezért szeretek alá állni :) Köszönöm!
VálaszTörlésHát pedig nagyon picik vagyunk. Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy tisztelni kell a természetet. Mert ha egyszer megharagszik, jaj nekünk!
VálaszTörlésHú igen! Szép gondolat! Hol is a helyünk?
VálaszTörlésSokszor eszembe jut, hogyan is állunk a természettel, mikor politikusok bölcselkedőn nyilatkozgatnak arról, hogy tönkretettük a Földet.Nos NEM tettük tönkre a Földet, mi emberek nem tudjuk tönkretenni a Földet, bármennyire is igyekszünk. Saját magunkat és élhető környezetünket, amit a Föld eddig nyújtott, azt tettük tönkre. A Föld majd egyszer megrázza magát és kész. Volt-nincs eddigi élet. Majd lesz új vendég rajta.